2011. május 19., csütörtök

Born of a bubble

A nagy képzelőerejű emberek ritkán unatkoznak. Néha viszont ez a képzelőerő az oka annak, hogy nehéz visszatalálnom az igazi világba. Mindenesetre szerintem egy TV-csatornának sincs olyan jó műsora, mint az emberi képzeltnek. =)
Nincs olyan ember akinek ne lenne véleménye, bármilyen témáról is legyen szó. Ebből következik, hogy nekem is van véleményem, mindenről, és azt hiszem ez lesz az, amit majd megosztok azokkal, akik olvassák ezt a blogot. Mindig is azt gondoltam, hogy ha az írásoddal legalább egy embert sikerül elgondolkodtatnod ezen a világon, már megérte szavakba önteni a gondolataidat, úgyhogy továbbra is ez a célom, itt is.
"Kiskanálban" annyit mondanék az én világomról, amelyet meg szeretnék itt osztani Veletek, hogy milliónyi eleme van, akár egy végtelen darabból álló puzzle-nek, mégis a legfontosabb dolgok, amelyek az életben érdekelnek a művészethez kötődnek: a könyvekhez, a fényképekhez, a zenéhez, a divathoz. Mindegyiket imádom, úgyhogy, ha megkérdeznék mi lehetnék, ha bármilyen munkáért ugyanannyit fizetnének, nehezen tudnék egyet választani. Író, stylist, építész, fényképész, újságíró, cukrász (: ? Azt hiszem mindegyik iránt megvan bennem a vágy, némelyikhez remélem a tehetség is, hogy valóra váljon. A választások nehezek az életben. Legszívesebben egyik nap az egyik, másik nap a másik munkát próbálnám ki. De mindennel így van ez, ami velem kapcsolatos. Kiválasztani mit vegyek fel aznap? : fél óra. Kiválasztani a könyvesboltban egy könyvet?: 40 perc. Kitalálni hogy mi lenne a legjobb választás az életutamra nézve? Ahhoz egy évtized is kevés.
Minden naphoz, érzéshez kötődik egy zene, bár ugyanaz a dal akár teljesen ellentétes dolgokat is jelenthet két embernek. Ennek ellenére megpróbálom átadni nekem milyen élethelyzet kapcsán fontos egy-egy zene, vagy akár fénykép. (=
Imádok olvasni. "A világ legjobb dolgai" listán nálam abszolút benne van az első tízben. Ez mindig akkora öröm nekem, hogy azt el sem tudom mondani. Olyan jó dolog. Legszívesebben megvennék egy egész könyvtárat.
Azt hiszem, mára ennyi, néha, de nagyon ritkán a fáradtság azért határt szab a képzelőerőmnek, de az sem baj, mert akkor alszom, és az álmokat legalább annyira szeretem mint a könyveket, vagy a zenét. =) Sok dologra választ kaphatunk, ha figyeljük az álmainkat. Úgyhogy ideje eltáncolni a "tollasbálba." ;-)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése