2012. november 13., kedd

pamacsfa

Néha sokkal jobban esik kicsit gyereknek lenni és figyelmen kívül hagyni a világot.. Felnőttként se felejts el néha gyereknek lenni! Őrizd meg az akkori ambícióidat, és ne hidd azt hogy nem válthatod meg a világot... Magasra juthatsz! ... És még annál is magasabbra. Semmi nem állhatja utadat. Csakúgy, mint amikor fára akartál mászni, vagy kastélyt építeni a kertben. Mindegyik sikerült nem? így vagy úgy, a magad módján, de igen!

Tegnap egy bácsi leült mellém a buszon, aki vallásos lapokkal traktált pár fiatalt. Látta hogy tanulok így nekem nem adott. nem sokkal később felszállt egy idős néni, és fél perc alatt szóba elegyedtek, a "milyen szörnyű ez a világ" kezdetű mondattal... A bácsi Istenről akart beszélgetni korábban a fiatalokkal akiknek lapot adott. de a nénihez intézett mondata a következő volt: "hát igen nincs már szeretet" "már régen nincs". Majdnem kiesett a könyv a kezemből. Hogy lehet nem hinni a szeretetben? Hogy lehet nem érezni? Körülleng bennünket, belélegezzük, ott van az utolsó porszemben is. Ettől és ezért élünk! az élet értelme.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése